A II. Rákóczi iskola története Szécsényben
A II. világháborút követően Szécsényben számos változáson ment keresztül az oktatás. A felekezeti iskolák (katolikus és evangélikus) 1948-ban a nagypolitika döntései miatt megszűntek. Az így kialakított egységes igazgatású Állami Általános Iskola fiú- és leányiskolája 1962-ig működött. Ekkor a település két részre történő osztásával létrejött a Mikszáth Kálmán Általános Iskola (volt leányiskola, Kossuth úttól nyugatra) és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (volt fiúiskola, Kossuth úttól keletre). A két iskola közötti egészséges versengésről és szakmai együttműködésről is hírt adnak a korabeli források.
A nagyközség települési tanácsa 1979 őszén nagy változásokat léptetett életbe: a két iskola összevonásra került II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola néven. Ekkor még két épületbe jártak a diákok. Az egyesítés egyik okaként az épülő új épületet jelölték meg, de szerepet játszott a döntésben az irányító-ellenőrző funkció jobb kihasználása, a szülők között tapasztalt versengés az iskolaválasztás kapcsán és a minőségibb pedagógiai munka kialakítása. Az alacsony gyermeklétszám miatt ekkor szüntették meg a Benczúrfalván és Pösténypusztán működő tagiskolákat is. Az így kialakított intézmény igazgatója Juhász Lajos lett, aki korábban a Mikszáth iskolát vezette. Az első évben mintegy 860 kisdiák járt az iskolába. 1980 augusztusában átadásra került a modern, korabeli igényeknek megfelelően kialakított Magyar úti épület, amely a maga 12 tantermével biztosította, hogy megszűnjön a délutáni oktatás. Ekkoriban csak a 4-8. osztályok jártak ide, a kisebbek a volt Mikszáth iskolát és a Kossuth úti épületet használták.
Az iskola működése a város oktatásának egyik fénykora a nehéz történelmi helyzet ellenére is: Kovács György igazgatósága alatt 1994-ben beépítésre került a Magyar úti épület tetőtere, így végre valóban egy épületbe járhattak az általános iskolások.
Felajánlásokból az iskola könyv- és eszközállománya gyarapodott, emellett aktív diákélet is zajlott: évente megrendezték a Természettudományi Szellemi Olimpiát, a tanulmányi és sportversenyeken a diákok országos eredményeket értek el, továbbá több új kezdeményezés is elindult. 1987-ben alakult meg a DSE (diáksport-egyesület), amelynek keretében a fiatalok labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, sakk, atlétika, természetjárás és kondicionáló torna területén versenyezhettek. 1991-ben nyílt meg az Európa-terem. 1995. 03. 21-én jött létre a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Tömegmozgalom, amelynek száznál is több tagja volt és első akciójukként 44 fát ültettek el. 1995 szeptemberében indult el a matematika és a német nyelvi tagozat működése. 1999-ben a Kincskereső Alapítvány jóvoltából az 1.c osztályban Bátori Istvánné és Bartus Gabriella révén zene, tánc és fejlesztés alapú oktatás indult el. Stayer László későbbi igazgató sportcsapatai pedig jelentős sikereket értek el. Mindezektől független 1994-ben elindult a Kőrösi Gimnázium.
1994-ben a város új iskolával gazdagodott: a korábban megszűnt Nógrádi Sándor Gimnázium helyett (nem jogutódként) alakult meg a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, amelyben 191 tanuló kezdte meg első tanévét. Az igazgatói feladatokat a tapasztalt és elismert Szerémy Gyula kapta meg és látta el közmegelégedésre. Az első tanév a Kossuth úti (polgári iskola) épületben zajlott s csak 1995-ben költözött el (vissza) a gimnázium a Rákóczi úti épületbe. Az első időszakban a tanulólétszám gyorsan növekedett. Az iskola hamar a város kulturális életének szerves részévé vált: a Kőrösi Napok, a Kőrösi-gála, a Jótékonysági est, az énekkar, a Benczúr-galéria, a város hírnevét öregbítő tanulmányi és sporteredmények révén. 1998 őszén indult el a szakközépiskolai képzés, amelynek segítségével jelentősen fejlődött eszközparkunk. Az iskola szerepe a helyi és a környékbeli falvak legtehetségesebb tanulóinak felkarolásában kiemelkedő volt.
Városunk képviselő-testülete 2006-ban összevonta az óvodát és az általános iskolát, majd 2007-ben ehhez csatolta a középiskolát. Így jött létre a II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, amelyhez csatlakozott a nagylóci és a nógrádszakáli óvoda és általános iskola is. E rendkívül összetett intézményben az igazgatói feladatokat a Kőrösit 2001 óta vezető Gyarmati Attila látta el, aki 2008 február 7-én tragikusan hirtelen és fiatalon elhunyt. E hatalmas veszteséget követően Istók Ferencet bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. 2008 őszétől utóda Zsolnai Györgyné lett, aki 2013-ig vezette iskolánkat.
2013 ősze újabb változásokat hozott az immár a Klebelsberg Központ révén állami fenntartású iskolánk életében. A városban ekkor alapított Páter Bárkányi János Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium a diákok és a pedagógusok jelentős részét átcsábította. A tanári kar élére ekkor Győrki Marianna állt és megbízott igazgatóként magára vállalta azt az embert próbáló feladatot, hogy az önhibáján kívül rendkívül nehéz helyzetbe került iskolát életben tartsa. A 2009-ben teljeskörűen felújított Magyar úti épület elvesztését követően a korábbi Kőrösi Gimnázium lett az „új Rákóczi”. Ekkor az iskola gimnáziumi, szakközépiskolai és általános iskolai képzéssel rendelkezett (de jellemző a helyzetre, hogy alsó tagozaton összevont osztályok működtek) és kötelékünkbe tartozott a nagylóci és a nógrádszakáli iskola is.
Pancsovai Gergely 2014-ben kezdődő igazgatósága alatt újabb változások zajlottak le. 2014 őszén a nógrádszakáli helyszín megszűnt. 2017 tavaszán elköszöntünk az utolsó szakközépiskolai osztálytól, míg ősszel a Hollókői Általános Iskola került kötelékünkbe tagintézményként. 2020 őszén átadásra került a Szomszéd László tornaterem, mely máig javítja a testnevelés oktatás körülményeit. 2021 tavaszán az utolsó gimnáziumi (és egyben középiskolai) osztályunk vett végső búcsút sikeres érettségivel intézményünktől, továbbá 2021 szeptemberétől a nagylóci feladatellátási hely is kivált közösségünkből.
2022 szeptember 1-től hivatalos nevünk: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola.